Pünkösd - Királynézó
Pünkösdkor, mikor a határ felveszi apró virágokkal díszített zöld ruháját, Siklód utcái is ünneplőbe öltöznek. A szentlélek eljövetele a faluban a gyerekek ünnepe, ekkor nem kell templomba menniük.
A hagyomány szerint ünnep szombatján, a gyerekek kitakarítják, majd feldíszítik az előre elkért csűrt. Pünkösd első napján a csűrben gyülekeznek, a guzsajra, háromszögre összehajtott kőhímes abroszt erősítenek, arra fekete alapon virágokkal díszített fejkendő, a tetejére hímzett zsebkendő kerül, majd a végére bazsarózsa csokor. Ezek lesznek a zászlók a felvonulásra. Az ünneplő gyereksereg végigjárja a falut, majd a mezőre tart ahol gyerekjátékokat játszanak, táncolnak, szódaporos vizet isznak. A közös étkezés után késő estébe nyúló tánc, játék következik a csűrben.
Ha lassan is, de ismét felmászott a zöldág Kőhegyire. Hosszú volt ez a tél. Meggyötört embert, fát… mindent… De főleg a kerteket. Tavasszal minden kivirul, a természet kiújul, Június végére nyoma sem marad a tél okozta károknak...
Ha lassan is, de ismét felmászott a zöldág Kőhegyire. Hosszú volt ez a tél. Meggyötört embert, fát… mindent… De főleg a kerteket. Tavasszal minden kivirul, a természet kiújul, Június végére nyoma sem marad a tél okozta károknak...
Apró virágokkal tarkított zöld karincát kötött maga elé a Siklódi Nagykő. Nemsokára 50 napja, hogy fenyőággal díszítették fel kapuinkat az öntözni induló gyerekek. Közeleg a Pünkösd....
Kissé nehezen, de ismét elolvadt a hó. A természet igyekszik magára ölteni díszes zöld fátylát… Imitt-amott már, a sárga „pipevirágon” kívül, más növények is félénken elődugják kíváncsi szirmaikat. Elmúlt a Húsvét,
 |
Siklód egy eldugott kis falu Hargita megye nyugati részében, a szovátai havasok kezdeténél. Elszigeteltségének köszönhető, hogy fennmaradtak egyes ősrégi szokások, hagyományok az emberek tudatában, vagy mindennapjaikban.
A XX. század elején Siklódon a leányok és legények, úgy tizenöt éves korig, jártak királynézni pünkösdkor. Utcánként szerveződtek, vagyis Papszere, Alfalu és Murva egy-egy csapata szórakozott együtt és vonult fel.
A királynézót maguk a ...
 |
A többi nagy egyházi ünnephez hasonlóan Pünkösd is magához vonzotta a különböző eredetű és korú népszokásokat. Ezek közül az európai népek körében legrégibbnek a „pünkösdi királyság" tűnik. A magyar pünkösdi királyt ügyességi játékok, főleg lóverseny során választották. Az a legény lett a király, aki a legügyesebbnek, legerősebbnek bizonyult. A múlt században Erdélyben még sokfelé választottak pünkösdi királyt.
A pünkösdi királyságnál ...
 |
A többi nagy egyházi ünnephez hasonlóan pünkösd is magához vonzotta a különböző eredetű és korú népszokásokat.
A többi nagy egyházi ünnephez hasonlóan pünkösd is magához vonzotta a különböző eredetű és korú népszokásokat. Tavaszi, nyár eleji ünnepként alkalmasnak bizonyult a tavaszi napéjegyenlőség és a nyári napforduló ősi szokásainak és hiedelmeinek továbbéltetésére, valamint a fiatalság tavaszköszöntő rítusainak és játékainak keretévé ...
 |
A Sóvidéken ismert pünkösdi királynézás vidékünk egyik leglátványosabb szokása. Siklódon, Alsósófalván és Parajdon maradt fenn. Az egykor szélesebb körben ismert királynézásnak nincsen köze a pünkösdi király választásának sok helyen fennmaradt vagy felelevenített gyakorlatához. Siklódot még finom cseresznyéjéről ismerik sokan.
Aki nem járt Siklódon, annak elmondhatjuk: még a helyiek szerint is világvégi település, bár nem elzárt. Legjobb úton a ...