Beköszöntő

Van egy arany szegelete a Földnek, egy különös-csodálatos hely, melyhez fogható valószínűleg sehol a nagy (és állítólag végtelen) világegyetemben nincs: Siklód.

Dávid vára legendája is így szól róla: „Szapora és dolgos nép lakta hely Siklód, mert az a falunak a neve, a környéke meg nevezetes, hiszen az egyik kis terecskéjén, a Városhelyen a rabonbánok korában város állott. Tartottak ott a székelyek népgyűléseket és hadgyakorlatokat, és réges-régen, ha a Firtoson kigyúlt a vésztűz, innen adták tovább a riadóztatást a Bekecs-i várnak.” Te, drága arany szegelete a Földnek, te különös-csodálatos hely, Siklód! Égnek a lármafák szerte a Kárpát-medencében! És tovább kell adni a „riadóztatást”: van jövő a dicső múlt és a közel évszázados gyarmati sors után, csak ehhez elszánt, az Istenre és a jövőre tekintő bátor férfiak és asszonyok kellenek – úgy, mint régen!

Horváth Alpár